Hírek, cikkek | Beszámoló a 32. Varga Tamás Módszertani Napokról |
Beszámoló a 32. Varga Tamás Módszertani Napokról
Beszámoló a 32. Varga Tamás Módszertani Napokról
Csapodi Csaba, Fried Katalin, Gosztonyi Katalin, Korándi József, Vancsó Ödön
ELTE TTK, Matematikatanítási és Módszertani Központ
Kulman Katalin
ELTE TÓK, Matematika Tanszék
A tavalyi, új helyszínen zajló, a nemzetközi Varga100 konferenciához csatlakozó rendezvény után idén a XXXII. Varga Tamás Módszertani Napokat az ismert körülmények miatt online szerveztük. Ez kettős érzéseket keltett a résztvevőkben: egyfelől sajnálatos volt, hogy személyesen nem találkozhattunk egymással, és az előadások sem voltak talán olyan élvezetesek a képernyőn keresztül, másfelől viszont lehetőségeket is rejtett magában ez a forma. Hiszen ilyen módon olyanok is felléphettek előadóként vagy csatlakozhattak hallgatóságként, akiknek eddig - például a távolság miatt - erre nem volt lehetősége.
A konferenciát 2020. november 6-7-én tartottuk, a Microsoft Teams alkalmazás segítségével. A technikai lebonyolítás zökkenőmentes volt, a legbonyolultabb részben, szombat délelőtt egyszerre három szekció közül választhattak a résztvevők.
Ami a résztvevők számát illeti: péntek délután a plenáris előadáson és a tanári fórumon körülbelül 70 fő, szombat délelőtt a három szekcióban összesen 150 fő, a szombat délutáni előadásokon újra 70 fő vett részt.
A program, az előadások anyagai és az egyes előadások rövid leírása itt olvasható: https://docs.google.com/document/d/1Z4_SBF2H9uzld7fwZYq9xXj_uiDAxIRGfAl3wVxOFN0/edit#
Péntek délután: plenáris előadás és tanári fórum
A program nyitásaként Vancsó Ödön tartott előadást “Varga Tamás öröksége és jövőbeli kilátásai – az MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatási projekt eredményei” címmel. Az előadásból megismerhettük, hogy milyen oktatási kísérletek zajlottak és milyen anyagok születtek a kutatócsoport elmúlt 4 éves munkája során. Szó volt az ELTE matematika-didaktika doktori programjáról, melynek munkájára a projekt nagy hatással volt. Az előadó (a kutatócsoport vezetőjeként) bemutatta a tavalyi Varga100 nemzetközi konferencia frissen megjelent közleményeit két TMCS különszámban és a WTM német kiadó kötetében. Végül szó esett a jövőbeli tervekről és az érdeklődők bekapcsolódásának lehetőségeiről.
Az előadás után került sor az idei Varga Tamás Díjak átadására és a díjazottak bemutatására. Ebben az évben Demeter Ilona, Baba néni (ELTE Gyakorló Óvoda), Pereczes Marianna (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és Vásárhelyi Éva (ELTE TTK) részesült az elismerésben, ezúton is gratulálunk nekik!
A 17 órakor kezdődő és tervezettnél kicsit hosszabbra nyúló fórumon a fokozódó matematika-tanár hiányról volt szó. A beszélgetésből kirajzolódó kép azt mutatta, hogy valóban nagy hiány van az iskolákban matematika tanárból. Az elméleti megfontolásokból az is kiderült, hogy a közeljövőben ez a hiány várhatóan gyorsuló ütemben fog nőni. A délután folyamán sikerült néhány okot is felderíteni és megnevezni, sőt, a matematika tanárszak népszerűsítésére konkrét ötletek is elhangzottak. Azt a fórum résztvevői kénytelenek voltak megállapítani, hogy a tanári pálya vonzóbbá tétele kívül esik a lehetőségeik körén.
Szombat reggel: angol szekció
A Varga Tamás Módszertani Napoknak hagyományosan része az angol nyelvű szekció. Ennek keretében idén a BSME (Budapest Semesters in Mathematics Education) amerikai illetve kanadai diákjai mutatták be a matematika tanításával kapcsolatos kutatásaikat. Az előadások értékét növelte, hogy a diákoknak a magyarországi kezdés késő-éjszakai időpontot jelentett, de ők ennek ellenére szívesen vállalták az előadásokat. Szó volt a felfedeztető tanítás nehézségeiről és két előadást is hallhatunk a Pósa-módszerről.
Szombat délelőtt: szekcióelőadások
Az első szekció első előadója Jakucs Erika, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára volt, aki azt mutatta be, hogyan lehet a hasábokkal és gúlákkal felfedeztető módon megismertetni a felsős tanulókat. Több fizikai eszközökkel megvalósítható játék után arra is mutatott példát, hogyan helyezhetők át ezek a játékok az online térbe.
A második előadást Máder Attila, Torma Bence és Torma Gábor tartotta a távoktatás tapasztalatairól szegedi középiskolai és egyetemi kontextusban. Előadásukban számba vették a távoktatással kapcsolatos szervezési kérdéseket, problémákat, és bemutattak számos általános oktatásban, illetve speciálisan matematikaoktatásban használható programot és platformot.
A harmadik előadásban Fried Katalin, az ELTE oktatója szemezgetett tanárszakos hallgatók által készített online tananyagokból: különféle eszközökkel (Latex, Geogebra) készült matematikaoktatási tananyagokra láthattunk változatos példákat.
A második szekcióban elsőként Ambrus Gabriellát hallgattuk meg, aki az MTA-ELTE Korszerű komplex matematikatanítási projektben is kutatott „tanulói gondolkodás vizsgálata nyitott feladat alkalmazásával” témát mutatta be. Elhangzott, hogy az érdeklődő kollégák bekapcsolódhatnak az iskolai kísérletekbe.
Második előadónk Marczis György gyulai matematikatanár volt, aki egy 9. évfolyamos diákoknak szóló diagnosztikus mérésről és annak 2020-as eredményeiről, azok elemzéséről beszélt. Kimutatta, hogy függvény témakör bizonyult a legnehezebbnek a tanulók körében.
Zárásként Munkácsy Katalin beszélt az analízis tanítás korai megkezdéséről és a függvény fogalom korán kezdhető, tapasztalati fejlesztéséről. Több Geogebra applikációt mutatott be, mely a vele együttműködő kolléganője Stettner Eleonóra (Kaposvári Egyetem) a PUSE EU-s projekt szakmai koordinátora és szakértője segítségével készült. Mindketten a felsőoktatásban alkalmazott analízis anyag tanítási nehézségeit próbálják orvosolni. Katalin a biológusok tanítása közben szerzett tapasztalatait, míg Nóra a kaposvári gazdasági matematikát tanulók köréből származó tapasztalatait osztotta meg.
A harmadik szekcióban két “klasszikus”, Lénárt István és Szilassi Lajos tartott előadást a hallgatóságnak, Mindketten nemeuklideszi geometriákról beszéltek, de míg Lénárt István előadására a szférikus excesszus, addig Szilassi Lajoséra a szférikus defektus volt jellemzőbb. Mindkét előadás segítséget jelenthetett az online oktatásra, bár különböző eszközöket használva. Lénárt István nagy lelkesedéssel mutatta meg, milyen, otthon is könnyen hozzáférhető eszközökkel sikerült felfedeztetni a tavaszi időszakban az lakásukban rekedt tanulókkal a gömbi geometria számos érdekes eredményét. Szilassi Lajos meg ötletes, mély gondolatokat ébresztő GeoGebra alkalmazáson mutatta be a hiperbolikus sík Poincaré-féle modelljét.
A negyedik szekcióban Földesi Katalin nagyon érdekes kortörténeti iratokat, leveleket mutatott be az előadásán. Varga Tamásnak az előadó szüleivel, Reményi Gusztávval és Reményi Gusztávnéval folytatott levelezéséből próbálta rekonstruálni Varga Tamás kísérleteinek első, bizonytalan lépéseit. Fény derült Varga Tamás eltökéltségére, kétségeire, a kísérletek szakmai fogadtatására és nagyon gyorsan elért látványos sikereire. A személyes hangvételű előadás nagyon fontos kortörténeti adatokat tartalmazott, amelyeket csak kevesen ismerhettek, és az emlékezetre hagyatkozva talán sokan tévesen vagy téves időzítéssel.
A negyedik szekcióban Földesi Katalin nagyon érdekes kortörténeti iratokat, leveleket mutatott be az előadásán. Varga Tamásnak az előadó szüleivel, Reményi Gusztávval és Reményi Gusztávnéval folytatott levelezéséből próbálta rekonstruálni Varga Tamás kísérleteinek első, bizonytalan lépéseit. Fény derült Varga Tamás eltökéltségére, kétségeire, a kísérletek szakmai fogadtatására és nagyon gyorsan elért látványos sikereire. A személyes hangvételű előadás nagyon fontos kortörténeti adatokat tartalmazott, amelyeket csak kevesen ismerhettek, és az emlékezetre hagyatkozva talán sokan tévesen vagy téves időzítéssel.
A szekció további előadói az ELTE TÓK Matematika Tanszékének oktatói voltak.
Ökördi Réka előadásában bemutatta azt a hiánypótló programot, amelyet az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportja fejlesztett az eDia rendszerben. A készségfejlesztő program az alsó tagozatos diákok hátrányainak kompenzálását és felzárkóztatását segíti a matematika és az olvasás területén. Részletezte a fejlesztő program matematika területének koncepcióját, felépítését, témaköreit és alkalmazási lehetőségeit.
Bagota Mónika megismertette a hallgatóságot a kisiskolás gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, online logikai játékokkal. A játékok nemcsak a logikus gondolkodást, hanem például a négy alapművelet valamelyikének (vagy esetlegesen mindegyikének) gyakorlását segítik. A bemutatott rejtvények között voltak olyanok, amelyek megfejtéséhez helyes térbeli tájékozódásra van szükség, míg másoknál gráfokkal kapcsolatos tulajdonságok is előkerülnek a logikai rejtvények megoldása során.
Kulman Katalin egy olyan, a Magyar Digitális Oktatásért Egyesület által megvalósított pedagógus-továbbképzés gyakorlati tapasztalatait mutatta be, mely a digitális eszközök tanórai alkalmazását segíti és támogatja. A képzés résztvevői alsó tagozaton elsősorban matematikát tanító pedagógusok voltak. A képzés harmadik periódusa a tavaszi karantén időszakában valósult meg, így az előadó nagyon sok jó ötlettel, új ismeret közlő tananyagokkal, gyakorló feladatokkal, és a tanulók értékelése szempontjából hasznos megoldásokkal is találkozott. Ezekből a „jó gyakorlatokból” válogatott néhányat az előadásába.
Pintér Marianna előadásában az interneten elérhető digitális tananyagok, játékok sokféleségére, és a megfelelők kiválasztásának nehézségeire világított rá. Ezek az anyagok igen széles spektrumon szórnak tartalmi, megvalósítási és esztétikai szempontból egyaránt. Előadásában arra tért ki, hogy milyen tantárgy-pedagógiai, módszertani elvek és célok mentén érdemes a digitális tananyagok, feladatok, játékok közül válogatni. Az előadásban minden szempontot, állítást egy-egy az interneten szabadon elérhető „játékkal” támasztott alá.
Az érdeklődők száma mutatta a program népszerűségét. Későbbi kérdéseik, megjegyzéseik pedig igazolták, hogy a programon számukra hasznos témákról hallhattak. Az előadásokról készült felvételek és a bemutatott diasorok hamarosan felkerülnek az ELTE TÓK Matematika Tanszékének honlapjára.
Diák Program
A diákprogramon két lelkes tanár 16 diákja vett részt. Kicsit nehézkessé tette a máskor teljesen interaktív, közös játékot, hogy ezúttal online folyt a program. A jellege is kicsit más lett. Az interaktív játék helyett igyekeztünk érdekes fejtörő kérdéseket válogatni, mert fel voltunk készülve rá, hogy nem tudunk odamenni a tanulókhoz, játszani, meghallgatni egy-egy jó ötletet – a megbeszélést ezúttal a diákokra kellett hagynunk. Három csoportra osztottuk a jelentkezőket. Tizenhat feleletválasztós kérdésre kellett válaszolni, és minden válaszhoz egy-egy kis kép kapcsolódott, ezeket kellett letölteni. A cél: a 16 képecskéből kirakni egy nagyobb képet. Mivel minden képecskét szabadon el lehetett érni, így ha egy-egy kérdésre nem is tudták a választ, a kép alapján még mindig lehetőség volt tippelni. A diákok tetszőleges módon segíthettek egymásnak akár csoporton kívül is. Ebben az online formában ha akartuk volna sem tudtuk volna megtiltani az együttműködést, a tippelést – de nem is állt szándékunkban, hiszen csak játszottunk. Végül kicsit a megadott időkereten kívül, de sikerült összeállítani a képet. Külön köszönet illeti a két lelkes tanárt, aki idén benevezte a tanulóit: Kistelekiné Csiki Erika hűséges kollégánkat, valamint Kónyáné Baracsi Beátát, aki idén először (de reméljük nem utoljára) jött el a programra. Reméljük, jövőre személyesen is találkozhatunk!
Szombat délután: plenáris előadások
A program zárásaként két könyvbemutatón és az azokat követő beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők.
Először Pintér Gergő beszélt a frissen megjelent Új világok teremtése - Geometriai képzetek és képződmények című könyvéről. A könyvben az emberi élet és a tudományos világkép közötti szakadékot próbálta a szerző áthidalni. A könyvet laikus közönséghez szóló, közérthetőnek szánt stílusban írta. Az előadásban szó esett a könyv ismertetésén túl a tanításban való felhasználás lehetőségeiről is.
Ezután Mosóczi András mutatta be A gondolkodás forradalma című könyvét, amelyben többek között arra keresi kérdést, hogy hogyan lehet a matematika szükségességét bemutatni a diákok számára az iskolában. Olyan problémákról beszélt, amelyek érintik a mindennapjainkat és nem is gondoljuk sokszor, hogy milyen matematikai ismeret húzódik ezek megoldása mögött.
